Tudja meg, milyen jogi buktatókat kerülhet el adásvételi szerződésénél szakértő ügyvédi segítséggel és teljes körű útmutatóval.
Adásvételi szerződés készítése szakértő ügyvédi segítséggel
Kötelező formai követelmények
Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során számos jogi buktatóval találkozhatunk, ezért elengedhetetlen a szakértő ügyvédi közreműködés. A magyar jogszabályok egyértelműen előírják, hogy ingatlantulajdon átruházása kizárólag ügyvéd ellenjegyzésével vagy közjegyzői okiratba foglalással lehetséges. E nélkül a szerződés érvénytelen, és a földhivatal elutasítja a tulajdonjog bejegyzési kérelmét.
Elengedhetetlen tartalmi elemek
Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei között szerepelnek a felek teljes személyes adatai, beleértve a nevet, lakcímet, személyi számot és adóazonosítót. Az ingatlan pontos azonosítása szintén kritikus fontosságú – nem elegendő csak a cím megadása, a helyrajzi számot is pontosan fel kell tüntetni. További követelmény a tulajdoni hányad megjelölése és az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések rögzítése, amennyiben vannak tulajdonostársak.
Vételár és fizetési feltételek
A vételár összegének és fizetési módjának precíz meghatározása kulcsfontosságú az adásvételi szerződés érvényességéhez. Halasztott fizetés esetén különös figyelmet kell fordítani a jogvédelem biztosítására. A tulajdonjog fenntartás vagy a földhivatali bejegyzés függőben tartása megfelelő megoldást jelenthet mindkét fél érdekeinek védelmére. A foglaló összege megállapítható, de nem kötelező eleme a szerződésnek.
Banki finanszírozás és költségek
Hitellel történő vásárlás esetén a hitelintézet speciális feltételeit is be kell építeni a szerződésbe. Az ügyvédi munkadíj általában a forgalmi érték 0,4-0,7 százaléka, amelyet jellemzően a vevő fizet. Emellett számolni kell a 4 százalékos illetékkel és a földhivatali díjakkal is. Az energetikai tanúsítvány bemutatása továbbra is kötelező, bár már nem szükséges a szerződésben szerepeltetni.
A vagyonrendezési eljárás jelentősége törölt cégek esetében
A törölt cégek vagyonának problémája
Amikor egy gazdasági társaság működése véget ér és törlésre kerül a cégjegyzékből, gyakran előfordul, hogy utólag derülnek ki vagyontárgyak, amelyek még mindig a megszűnt cég nevén szerepelnek különböző nyilvántartásokban. Ez különösen problémás lehet ingatlanok, gépjárművek vagy egyéb értékes eszközök esetében. Ilyen helyzetekben válik szükségessé a törölt cég vagyonának rendezésére szolgáló vagyonrendezési eljárás lefolytatása.
Az eljárás jogi keretei
A vagyonrendezési eljárás egy speciális nemperes bírósági eljárás, amely akkor alkalmazható, amikor a cég törléséről való tudomásszerzéstől számított három éven belül kerül sor a kezdeményezésére. Az eljárást a törölt cég utolsó székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le, és célja a fellelt vagyon szakszerű értékesítése és a befolyó összeg megfelelő felosztása.
A résztvevők és szerepük
Az eljárásban több kulcsszereplő vesz részt. A bíróság kijelöli a vagyonrendezőt, aki gyakorlatilag végzi a munkát: felkutatja a vagyontárgyakat, értékesíti azokat és gondoskodik a bevételek felosztásáról. A volt hitelezők bejelenthetik követeléseiket egy meghatározott határidőn belül, míg a korábbi tulajdonosok a maradék vagyonra tarthatnak igényt.
Költségek és kockázatok
A vagyonrendezési eljárás jelentős költségekkel jár, amelyeket elsősorban a kérelmezőnek kell előlegezni. Ezek közé tartozik a vagyonrendező díja, a bírósági illetékek és az értékesítés költségei. Ha az eljárás során nem található megfelelő értékű vagyon, vagy az nem fedezi a felmerült költségeket, akkor ezeket a kérelmezőnek kell viselnie.
A vagyon felosztásának rendje
Az értékesítésből befolyó összeget meghatározott sorrendben osztják fel. Először az eljárási költségeket térítik meg, majd a munkavállalói követeléseket, ezt követően a szállítói és egyéb hitelezői igényeket. Végül, ha még marad vagyon, azt a törölt cég volt tulajdonosai kapják meg tulajdoni hányaduk arányában.
